Megvan az első földméretű kőzetbolygó!

A Kepler-űrtávcső adatai alapján azonosították az első olyan kőzetbolygót, melynek mérete majdnem akkora, mint a Földé. A Kepler-78b mindössze 8,5 óra alatt kerüli meg csillagát, így bioszféra hordozására biztosan nem alkalmas.

Bár a Kepler-űrteleszkóp a nagyon pontos térbeli pozicionálást biztosító lendkerekek meghibásodása miatt a jövőben az exobolygókkal kapcsolatos feladatait már nem tudja az eddigi pontossággal ellátni, stabil működésének közel négy éve alatt összegyűlt óriási adatmennyiség feldolgozása valószínűleg még sokáig szolgáltat új eredményeket ezen a területen is. Ezek egyike a Kepler-78b jelzéssel ellátott exobolygó azonosítása, melynek mérete csak nagyon kicsivel haladja meg a Földét. Ez még nem lenne eget rengető újdonság, de ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az összetétele is hasonló planétánkéhoz, azaz a Kepler-78b egy kőzetbolygó, akkor a helyzet már más. Sajnos a teljes boldogságra, azaz a Földdel (majdnem) minden tekintetben megegyező planéta detektálására még várnunk kell, mivel a Kepler-78b mindössze 8,5 óra alatt járja körbe csillagát, azaz nagyon közel kering hozzá, így hőmérséklete pokoli lehet, lehetetlenné téve bármilyen általunk ismert létforma létezését a felszínén.

Natalie Batalha (NASA Ames Research Center), a Kepler-projekt vezető kutatója szerint a hír jelentőségének megfelelő formában érkezett hozzá: "A Kepler-10b-nek van egy kistestvére!". Batalha vezette a Kepler-10b jelű exoplanétát azonosító kutatócsoportot, amely szintén egy kőzetbolygó, de nagyobb a Kepler-78b-nél. Az üzenet kifejezi azt a szinte gyermeki örömöt, melyet a felfedezők éreznek annak kapcsán, hogy a Kepler bolygócsaládja újabb - nem is akármilyen - taggal bővült. A lelkesedésen túl azonban a progresszióról is szól, arról, hogy a Kepler-jelölteket radiálissebesség-mérések alapján megerősítő kutatócsoportok napról-napra egyre nagyobb pontosságot érnek el, lehetővé téve ezzel az egyre kisebb tömegű bolygók detektálását. Ez pedig egy napon elvezethet a Földön kívüli élet létezésére utaló jelek azonosításához is.

A Kepler mérései alapján történt azonosítás után két független kutatócsoport is hozzálátott, hogy földi észlelésekkel is megerősítse a planéta létezését, illetve meghatározza a paramétereit. Spektroszkópiai megfigyelésekből megállapítható a bolygó tömege, a Kepler-féle fénygörbéből a mérete, a kettőből pedig egyszerű középiskolás matematikával származtatható a bolygó sűrűsége is. Az elmúlt években számos olyan planétát találtak már, melynek tömege VAGY mérete a Földéhez nagyon hasonló, azonban a Kepler-78b az első, amely esetében mindkét paramétert "jóra" tudták meghatározni: mérete bolygónkénak 1,2-szerese, tömege 1,7-szerese, így a sűrűsége pontosan akkora, mint a Földé, ez pedig azt jelenti, hogy ugyanúgy vasból és kőzetekből állhat, mint anyabolygónk! A körülbelül 400 fényév távolságban található rendszer csillaga tömegét és méretét tekintve is valamivel kisebb a Napnál.

A földi spektroszkópián alapuló megerősítést végző egyik kutatócsoport Andrew Howard (University of Hawaii) vezetésével a hawaii Keck I teleszkóp HiRES spektrográfjának adatait használta, míg a másik Francesco Pepe (University of Geneva) irányítása alatt a HARPS-North spektrográf (Roque de los Muchachos Observatory, La Palma) radiálissebesség-méréseit.