A fenti fotón egy a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló objektum, az Androméda-köd látható. 

A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló objektumok, az extragalaxisok számát több milliárdra becsüljük. Az égbolton látható számtalan fényforrásról csak a távolságuk meghatározása után lehet eldönteni, hogy azok a Tejútrendszerhez tartoznak, vagy extragalaktikus objektumok. (Extragalaktikus objektumnak nevezünk minden, a Tejútrendszeren túl lévő égitestet.) A távolságméréshez az 1920-as években sikerült kidolgozni megfelelő eljárást. Azóta tudjuk, hogy pl. az Androméda csillagképben található Androméda-köd egy Tejútrendszerhez hasonló extragalaxis. Távolsága kb. 2,25 millió fényév.

Szokás minden extra-galaxist egyszerűen galaxisnak hívni, és ilyenkor a mi galaxisunknak, a Tejútrendszernek a neve: Galaktika.

Az egyre jobb felbontású távcsövekkel egyre több galaxist fedeztek fel, és hamar kiderült, hogy a galaxisok három nagy csoportba oszthatók. Az elliptikus galaxisok forgási ellipszoid alakúak, az összes galaxis kb. fele elliptikus. A spirális galaxisokra jellemző, hogy a magból spirálkarok indulnak ki, amelyek a galaxisforgási irányával ellentétesen "feltekerednek". A Tejútrendszer is spirális galaxis. Azokat a galaxisokat, amelyek nem tartoznak az előbb említett két csoportba, irreguláris galaxisoknak nevezzük. Ezek rendszerint szabálytalan alakúak, jellegzetes képviselőik a Nagy és a Kis Magellán Felhők, amelyek a Tejútrendszerhez legközelebbi galaxisok. (A távolságuk kb. 165 ezer fényév.)

A galaxisok nem szétszórva találhatók a Világegyetemben (Univerzumban), hanem kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak. Egy ilyen csoportnak, Lokális Csoportnak a része a korábban említett galaxisokkal együtt a Tejútrendszer is. A Lokális Csoport kiterjedése kb. 4 millió fényév, és mintegy 24 tagból áll. A következő galaxisrendszer távolsága a Lokális Csoportátmérőjének kb. kétszerese.