Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.

A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén található, mint a Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet. Erre utal nagyon alacsony a fémtartalma, vagyis a fémessége.

A kutatást vezető Andrew Casey szerint korábban úgy vélték, hogy az univerzumban kialakult első csillagok ma már valószínűleg nem létezhetnek.

"A felfedezés azért jelentős, mert első alkalommal tudtuk félreérthetetlenül bizonyítani, hogy léteznek nagyon ősi, kis tömegű csillagok, amelyek a mai napig életben maradtak anélkül, hogy elpusztították volna önmagukat" - mondta Casey.

A csillagok fémessége növekszik, amikor megszületnek és megsemmisülnek, olyan ciklusokban, amelyek eredményeképpen egyre több nehézfém keletkezik bennük. A Nap például már százezer generáció óta van jelen, így mintegy 14 Jupiternek megfelelő nehézfémet tartalmaz.

Az univerzum kezdetén keletkezett csillagok teljes egészében olyan elemekből állhattak, mint a hidrogén, a hélium és kis mennyiségű lítium.

Ez azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett csillag nagyon alacsony fémessége arra utalhat, hogy kevesebb, mint egy generációnyira lehet az univerzum kezdetétől.

Egészen az 1990-es évekig a kutatók úgy vélték, hogy csak a nagyon nagy tömegű csillagok formálódhattak az univerzum korai szakaszában, és sohasem lehet őket megfigyelni, mert nagyon gyorsan elégnek és meghalnak.

Az új információk azonban rávilágítottak arra, lehetséges, hogy kis tömegű csillagok is léteznek még 13 milliárd évvel az ősrobbanás után. Ilyenek például a vörös törpecsillagok is.