Az AMADEE-18 célja a majdani marsi telepek életének és működésének földi körülmények között történő modellezése volt.

„Büszkén jelentjük be, hogy számos innovatív, a tudomány izgalmas kérdéseire irányuló kísérletet fogunk végezni az ománi sivatagban szervezendő, immár tizenharmadik földi űranalóg projektünkben. Személyes meggyőződésem, hogy a kiválasztott kutatási tervek többsége az eddig látott legerősebb küldetési kísérletet fogja eredményezni.” – mondja Gernot Grömer, az Osztrák Űrfórum elnöke, a misszió terepparancsnoka.

Az AMADEE-18 szimuláció széleskörű nemzetközi összefogással valósult meg; nyolc fő témában zajlottak tudományos kísérletek és űripari tesztek. Egyrészt a biológia, az orvostudomány és a földtudomány, másrészt a robotika, a virtuális valóság, a hardver- és szoftverfejlesztés terén. Mindezekben külön ifjú kutatói programok is helyet kaptak.

Az emberi tényezőkkel kapcsolatos pszichológiai vizsgálódásokat kanadai, izraeli, lengyel, német, és osztrák vezetésű kutatócsoportok végzik. A MIMIC fantázianevű projektet a Grazi Műszaki Egyetem Jelfeldolgozó és Beszédkommunikációs Laboratóriuma vezeti. A projekt teljes neve: „A Mars izoláció legénységének monitorozása beszédfeldolgozás és pszichológiai tartalomelemzés révén”. Magyar részről az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének Környezeti Adaptáció és Űrkutatási csoportja, valamint a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének Beszédakusztikai Laboratóriuma vesz részt a kutatásban.

A három csapat együttműködése nem új keletű; négy évvel ezelőtt kezdődött egy, a Concordia déli-sarki kutatóállomáson jelenleg is folyó ESA kísérlet koncepciójának kidolgozásával. A grazi csoport a helyszíni hangfelvételek technikájáért és a hanganyag előfeldolgozásáért felelős. A feladat nehézsége, hogy a csapatmegbeszélések hangzavarából képesek legyenek szétválasztani az egyes beszélők hangját. A BME Beszédakusztikai Laboratórium az artikulációnak, mint az egészségi állapot biomarkerének változásait elemzi, az érzelmi állapotok, a fáradtság, a stressz és az alvászavarok jelei után kutatva.

A küldetés koncepciója: az ománi Mars-állomás és az ausztriai irányító központ késleltetett kommunikációs csatornákon tartja a kapcsolatot. (Kép: ÖWF)

Az MTA TTK kutatói évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a majdani marsi életet modellező földi űranalóg szimulációk – például a moszkvai Mars-500 legénysége és a déli-sarki Concordia és Halley-VI kutatóállomások áttelelő személyzete – pszichodinamikájának feltárására irányuló kutatásokban. A tartalomelemzéses vizsgálatok révén további belátást szeretnénk nyerni arról, hogyan alakulnak az érzelmi, a kognitív folyamatok, valamint az időtudatosság és a küldetéstudatosság a szélsőséges környezetben való társas elszigeteltség során.

A korábbiakhoz hasonlóan, a jelen kutatás fő célja is az, hogy mélyebben megértsük a szélsőséges környezet és az összezártság miatt stresszel teli élethelyzetekhez történő pszichológiai és fiziológiai alkalmazkodás folyamatait és problémáit. A pszichológiai tartalomelemzéses vizsgálatokat a legénység által írt naplók, az Ausztriában működő „földi irányítással” folytatott kommunikáció, illetve a csapatmegbeszélések elektronikusan rögzített szövegeinek elemzésével végezzük.

Másik fő célunk a korábbi vizsgálatainkban is alkalmazott, többnyelvű, automatizált pszichológiai tartalomelemző és akusztikai-fonetikai beszédelemző szoftverek továbbfejlesztése. Az AMADEE-18 Mars-szimulációban folytatott kutatások eredményei más szimulációk adataival is összehasonlíthatóak lesznek.