Oroszország 12 űrhajóst tervez a Holdra küldeni, hogy 2030-ra állandó bázist hozzon létre az égitesten. Ezt jelentették be a közelmúltban az Orosz Űrügynökség (Roszkoszmosz) illetékesei.

A részletekről Olga Zsarova, a Roszkoszmosz felügyelete alá tartozó szövetségi állami vállalat, a Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet (CNIIMas) sajtófőnöke nyilatkozott az Izvesztyijának. Elmondta, hogy az orosz holdbázis kezdetben legfeljebb 2–4 fős személyzettel működne, ez a létszám emelkedne később 10–12 főre. A bázis energiaellátásáról a Hold egyik pólusa közelében a felszín alatt elhelyezett erőmű gondoskodna.

A Roszkoszmosz már korábban bejelentette, hogy 2024-re tervezi egy olyan holdszonda indítását, amelyik felderítené a későbbi telep lehetséges helyszínét, majd 2030-ban érkeznének az űrhajósok a Holdra. Az TASZSZ orosz hírügynökség szerint már megkezdték a Luna–25 leszállóegység tervezését, amelyik az orosz emberes Hold-expedíciók előkészítését szolgálná. A tervek megvalósításában az Angara rakéta A5V nehéz változata jutna szerephez, ezzel a rakétával hat indításra lenne szükség a most felvázolt tervek megvalósításához. Így modulonként szállítanák a Holdra a bázis egységeit, amelynek teljes kiépítése tíz évig tartana.

Az Angara–A5 nagyrakéta startja Pleszeckből (Arhangelszki régió), 2014. december 23-án. (Kép: TASZSZ / Barcroft Media)

Dmitrij Rogozin, a védelmi és űriparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes (jobbra) ismerteti az Angara rakéta még nagyobb, A5V változatára vonatkozó terveket. (Kép: EPA)

Vlagyimir Szolncev, a 38%-os állami tulajdonban lévő Enyergija cég elnöke szerint az első orosz emberes holdutazásra egy évvel hamarabb, 2029-ben kerülhetne sor. Erről az elnök egy tavaly októberben Moszkvában tartott űrtechnológiai konferencián beszélt. Ettől a bejelentéstől függetlenül az Enyergija májusban, a Koroljovban tartott nemzetközi emberes űrrepülési konferencián bemutatta egy 11,4 tonnás, többször felhasználható űrhajó előzetes terveit. Ezzel az űrhajóval szállítanák a legénységet és a rakományt a Holdra, a hírek szerint az ISS közbeiktatásával.

Jelenleg az orosz Szojuz űrhajó az egyetlen eszköz a világon, amellyel embereket lehet a Nemzetközi Űrállomásra juttatni. (Kép: AP)

Az orosz tervekről a brit Daily Mail online kiadása számolt be, hozzáfűzve, hogy a NASA is fontolgatja a visszatérést a Holdra. A megbízásukból a NexGen Space LLC által készített tanulmány magáncégek rakétáival és a Hold pólusai közelében található vízkészletek hasznosításával 10 milliárd dollárból megvalósíthatónak tartja a holdbázist. Az amerikai űrhajósok 5–7 éven belül térnének vissza a Holdra, a bázis pedig 19 éven belül épülhetne meg. Megfigyelők szerint az orosz tervek hatására megindulhat egy második versenyfutás a Holdért, de annak célja ezúttal már a Hold ásványi kincseinek hasznosítása lenne. Ez év elején már az ESA is jelezte, hogy az oroszokkal karöltve szívesen részt venne a Hold „gyarmatosításában” (ami ebben az esetben az ásványi kincsek megszerzését jelentené), illetve a Luna–27 küldetés keretében a holdkráterekben található jég részletes felmérését célozza.

A többször felhasználható, új orosz űrhajó előzetes terve. Az oroszok ezzel szeretnének a Holdra utazni. (Kép: ROSCOSMOS Media Store)

A hírek kapcsán a brit lap véleményeket idéz arra vonatkozóan, hogy az emberes űrrepülések következő célpontja a Hold vagy a Mars legyen. Obama amerikai elnök és Charles Bolden, a NASA főigazgatója egyaránt a Hold közbeiktatása nélküli Mars-utazás híve – bár vélhetően mindkettejük hivatali ideje a vége felé közeledik. Véleményükhöz csatlakozott a Planetary Society is, a szervezet szerint 2033-ban állhatna Phobos körüli pályára egy űrhajó, majd 2039-ben lehetne leszállni a Marsra. Buzz Aldrin, az Apollo–11 egykori űrhajósa ugyancsak a Mars-utazás híve, de ő még a NASA tervezett kisbolygó-küldetéseiről is lemondana. Mások viszont úgy gondolják, hogy a Mars-utazás előtt mindenképp vissza kellene térni a Holdra. Ezt vallja Chris Hadfield kanadai űrhajós, az ISS volt parancsnoka. Hasonló álláspontot képvisel egy másik volt űrhajós, Ron Garan is. A lap az elméleti fizikus Orfeo Bertolamit (Portói Egyetem) is idézi, aki nemrég tanulmányt készített a Mars-utazás nehézségeiről. Bertolami szerint a közvélekedéssel ellentétben a Mars belátható időn belül aligha elérhető, szerinte az emberes Mars-utazásra még fél évszázadot kell várni.