A Nap 16 fényévnyi sugarú környezetében 62 csillagot találhatunk. A hozzánk legközelebb lévő csillag a Proxima Centauri 4,3 fényév távolságra van. Az égbolt legfényesebb csillaga a Szíriusz távolsága 8,7 fényév. A megfigyelések azt mutatják, hogy a csillagok nagy része kettős vagy többes rendszer tagjai. Ez azt jelenti, hogy ezek a csillagok egymás gravitációs terében keringenek közös tömegközéppontjuk körül. Az előbb említett mindkét csillag egy-egy kettős rendszer tagja.

A Naprendszer egy nagyon sok (kb. 10 a 11.en ) csillagból álló csillagrendszer, a Tejútrendszer (Galaktika) egyik tagja. A Tejútrendszer "oldalnézetből" két egymás felé fordított szalmakalaphoz hasonlít, "felülnézetben" pedig jól látszik spirálszerű szerkezete.

Méretei hatalmasak: átmérője kb. 100 ezer fényév, legnagyobb vastagsága 15 ezer fényév. Felépítése mai elképzeléseink szerint a következő: a Tejútrendszer geometriai középpontjában helyezkedik el a magja, egy kb.100 millió naptömegű objektum, amely erős rádiósugárzást bocsát ki. A mag a Nyilas csillagkép irányában van, de jellemző tulajdonságait nem nagyon ismerjük, mert az irányába eső sötét ködök eltakarják előlünk. A Tejútrendszer számtalan csillaga főként a spirális karokban összpontosul. Egy ilyen karban található a Naprendszer is a magtól kb. 30 ezer fényév, a szimmetriasíktól 50 fényév távolságban. A Tejútrendszer a szimmetriasíkjára merőleges tengely körül forgómozgást végez. A Nap 250 km s sebességgel haladva majdnem kör alakú pályán mozog, és 250 millió év alatt tesz meg egy kört a Tejútrendszermagja körül. A Tejútrendszer tömegének kb. 5%-át kitevő csillagközi anyag is többnyire a karokban összpontosul. A Tejútrendszert gömbszerűen körbeveszi egy kb. 150 ezer fényév átmérőjű csillagokból és csillaghalmazokból álló képződmény, a halo.

A Tejútrendszer csillagainak halvány, összemosódott képe az éggömbön is megjelenik, ezt nevezzük Tejútnak.